Mester - ségek
A Dalai láma, Gandhi, Müller Péter, Kurt Tepperwein, Osho, Paulo Coelho, Krishnamurti, Suresh Ji, a kislányom és Cirmos, a macskánk...
Hogy mi a közös bennük? Mindannyian tanítók, mondhatni Mesterek.
Egy ideje úton vagyok... a saját magam megismeréséhez vezető úton, mely úton a következő és mindig vissza-visszatérő állomás a világ megismerése, megértésének a megpróbálása, hibáinak a kijavítása... És időről időre ugyanarra a válaszra jutok, hogy mindennek a Forrása a mi szívünk legbelső bugyrában akad. Müller Péter szavaival élve a csőszkunyhónkban.
A nagy Mesterek csűrik- csavarják a szavakat, "mesterien" körülírják azt a magocskát, ami a mondanivalójuk lényege, de mégis a fő gondolatok/ elvek szinte mindig ugyanazok. Miért van ez? Egymástól lopkodnak plágiummal? Nem hiszem... bár minden bizonnyal mindegyikük olvas és amit olvasunk magunkévá tesszük, beépítjük a személyiségünkbe és sajátunkként gondoljuk tovább. Egy láthatatlan gondolatszál szövi össze az egy szellemi/ érzelmi síkon mozgókat, jeladó rendszerként és jelvevőként is funkcionálunk mindannyian.
Miért van ez?
Mert minden mindennel összefügg... Mindannyian egy hosszú-hosszú lánc azonos darabjai vagyunk - ahol bár a szemek különbözőek, mi mégis ugyanahhoz a lánchoz tartozunk... ugyanabból az "anyagból" készültünk. Így lehet mester egy közel 80 éves, nagy megbecsülésben élő íróból és ugyanúgy mester lehet egy fél éves kiscicából is...
A lényeg ugyanaz... Minden legbelül kezdődik, amit hívhatunk saját magunk középpontjaként, vagy akár Forrásként is... egy láthatatlan lánckötél egy szakasza, mely mindannyiunkban megtalálható... és mi mindannyian benne vagyunk. De nevezhetjük Istennek is akár....
Nem ismersz egy Mestert se? A Mesterek szeretnek bújócskázni..
Azt mondod, ez hülyeség? Benned sincs mesteri oldal? Hogyne lenne!
Az nem lehet, hogy nem vagy hajlandó tanulni és elhárítod magadtól a tanulás folyamatát: csukott szemmel és szívvel jársz, alkalmi süket vagy és direkt vagy tudattalanul nem veszed észre se a Leckéket, amiket meg kéne tanulnod, se a Tanítókat?
Lehet, hogy problémáid vannak és mindenhol keresed a megoldást (vagy a bűnbakot):
a szüleidnél, a gyermekednél, pszichológusnál, előadásokon, könyvekben... Ők mind-mind útmutató lámpások, motiváló tényezők lehetnek életedben, de ha a megoldást keresed, azt csak egy helyen lelheted: legbelül!
Ha magaddal rendben vagy, akkor az egész világgal rendben vagy! Ha takarítasz, ne csak a lakást rakd rendbe (igaz ahogy Suresh Ji is mondja az segít: takarítsátok ki otthonaitokat - azaz a kinti rend is sokat számít ahhoz, hogy bent rend legyen.) De ahhoz, hogy befogadókká váljunk leginkább először belül kell rendet rakni. És hogy hogy jön ide Cirmos?
Hetek óta különös érzéke van hozzá, hogy "kisköcsög" módjára (egyik kedves ismerősömtől loptam ezt a kifejezést, aki ugyancsak így nevezte a gazdáikat ébresztő macskákat) reggelente vekker pontossággal ébreszt.
Tudja mikor kell felkelnem!
Butaság! Akkor kelt, amikor éhes vagy pisilnie kell gondolhatnánk... Igen, minden bizonnyal ebben is van valami, de ő a leginkább akkor kelt fel engem, amikor vmi "küldetésem" van (ma reggel ez az írás volt a küldetésem úgy érzem) pontban 5:02- kor keltett ma is!
Szóval visszatérve a fő gondolatra: Mester és Tanítvány is mindenki lehet egyidejűleg is. Két dolog kell csak hozzá: tisztaság és nyitottság!
- Kókai Viktória -
Viki egyéb írásait ide kattintva, a bipolaris.cafeblog.hu-n olvashatjátok.
