Áttörés az ezoterikus bullshit kutatásban

Mostanában kicsit mintha már túl sok Coelho-idézettel kedveskednének Önnek barátai, ismerősei, üzletfelei, az internetet meghódító nagyszülei? Karácsony felé közeledve túladagolása van az értelmetlen fél-ezoterikus életbölcsességekből?

Akkor ez a kutatás önnek szól, nyomtassa ki, tekerje a monitorjára és használja bullshit-elhárító amulettként.

Az elmúlt hetekben tudománytörténeti kvantumugrást hajtottak végre kanadai kutatók:

a fiatal pszichológusok korszakos tanulmányukban azt vizsgálták, kik azok, akik kiakasztott gégével nyelik be a látszólag rettentően mély, valójában azonban jelentés nélküli maszlagot (és aztán azonnal meg is osztják azt valami csodálatos és nagyon színes illusztráció kíséretében), nehogy valaki lemaradjon a legbensőbb envalónkkal rezonáló, Mélyen Emberi Igazságról.

A pszichológusok tanulmányuknak az „Ál-intellektuális hülyeség recepciója és észlelése” címet adták, és a címen kívül pontosan további 200 alkalommal szerepel a szövegben a bullshit szó — ez önmagában világrekordgyanús. Meghatározásuk szerint bullshit minden olyan mondat, amely úgy csinál, mintha lenne valami konkrét jelentése, valójában azonban sajnos egyáltalán nincsen neki ilyesmije. Külön alkategóriába tartoznak az életmódmagazinoktól az internet sötéten hívogató bugyraiig iszonyú népszerű, magukat mélynek tettető életbölcsesség-bullshitek, melyek a nyelvtani szintaxis alapszabályait nagyjából betartva, de gyakorlatilag véletlenszerűen tesznek egymás mellé kellően homályos jelentésű szavakat az energiarezgéstől az egységtudatig. Például:

Az örök csend az irracionális ideghálózatok szerves tartozéka

Szép, ugye? De hiszen ön is bármikor tud legalább ilyen magvasat hegeszteni, elég rányomnia az „Újabb bölcsességet kérek” gombra ezen a random élet értelme generátor oldalon, melyen Deepek Chopra New Age-guru Twitter bejegyzéseiben (a mestert 2,63 millióan követik ebben a szent pillanatban) található szavak kerülnek véletlenszerűen egymás mellé.

Ezt az ezoterikus szövegeket kifigurázó oldalt használták többek között a kutatók is, amikor a kutatási alanyoknak (egyetemi hallgatók, mint a legtöbb pszichológia-környéki kutatásban általában) ennek segítségével állítottak össze mondatokat, hogy szegények eldöntsék, mennyire találják azokat „mélynek”. Ilyeneket:

Az élet nem más, mint a mitikus megújhodás leleplező kvantumugrása.

Meg olyanokat, hogy

Az átalakulás és a vágy keresztútján állunk.

Esetleg:

Az érzékelés a lehetőség totális belső elfogadása.

A program által véletlenszerűen generált mondatokat a válaszolók egy 1-5 skálán átlagosan 2.6-os mélységűnek osztályozták, vagyis közepesen mélynek találták. A megkérdezett egyetemisták (még egyszer: nem a közismerten mindenre kész nagymamák!) több mint negyede ugyanakkor majdnem minden ilyen random bullshitet mélynek vagy nagyon mélynek talált.

Nem a gyerekeket kell félteni az internettől, hanem a nyugdíjasokat

Beiratkoztam az Élet Iskolájába (ahol az Isten a tanár!!), és végigjártam a kezdő internetező útját a cukiskodástól az ezoterikus szélhámosokon át a mélysötét gyűlöletcsoportokig. Könyörgöm, mentse meg a szüleit a Facebook mocsarától!

Ezután valódi Chopra-idézetekkel is eljátszották a kutatók ugyanezt a játékot, és az eredmény igen tanulságos: ezeket a megkérdezettek nagyon hasonló arányban látták mélynek, mint a tök véletlenül létrejövőket. Ezt persze a guru valószínűleg pontosan tudja, nem is lenne sok értelme a logikusan következő instant technikánál több energiát feccölnie a rajongók etetésébe.

Az eredmény nem csak arról szól, hogy nagyon sokan bármit beszopnak, ami kielégíti az életbölcsességekkel kapcsolatos szokásos formai minimálkövetelményeket, de az is kiderült (oké, nem teszünk úgy, mintha ezen nagyon meglepődnénk), hogy vannak emberek, akik másoknál sokkal fogékonyabbak rá. Bennük az átlagnál is kevésbé van meg az arra való érzékenység, hogy a nettó hülyeséget felismerjék, és esetleg néhány másodperc erejéig elgondolkozzanak azon, hogy jelent-e az bármit, mielőtt lelkesen továbbposztolnák.

Hogy ők kik? Hogy ezt megválaszolják, a kutatók személyiségvonásokra, intelligenciára, problémamegoldásra vonatkozó kérdéseket is feltettek a kutatási alanyoknak. Az eredmény szerint a bullshit-szövegeket azok tartották mélynek, akiknek az átlagnál

- rosszabbak a kognitív képességeik,

- gyakrabban követnek el kategóriahibákat, és

- hajlamosabbak az összeesküvés-elméletekre.

Az ő további hiedelmeikre jellemző (miközben a tanulmány nem értékeli ezeknek a hiteknek az igazságtartalmát, de az együttjárást megállapítja), hogy az átlagosnál többen hisznek közülük paranormális dolgokban és az alternatív gyógyászatban — emeli ki az Independent cikke.

A kutatók szerint az egyik probléma, hogy a hülyeségre alapból fogékonyabbak nem egyszerűen kritikátlanabbul gondolkodnak, hanem észre sem veszik sokszor, hogy meg kellene próbálniuk működésbe hozni a kritikai apparátusukat. Eszükbe sem jut, hogy gyanakodniuk kellene: attól, hogy számukra jól hangzó szavak vannak egymás mellett, nem biztos még, hogy azoknak értelmük is van. A bullshit bekajálására tehát a fő magyarázat, hogy bizonyos emberek alapvetően mindent hajlamosak nagyon mélynek látni.

Mint a kutatók Carl Sagantól idézik: "Jó nyitott elmével élni, de azért annyira ne nyitottal, hogy kiessen rajta az agyad."

Forrás: KOLOZSI ÁDÁM (index.hu)

VISSZA A FŐOLDALRA

#EZOTERIKUSKUTATÁS